A gerillamarketing (guerilla-marketing) a nem konvencionális (nem hagyományos) marketing eszközök illetve technikák, valamint marketing-stratégia összefoglaló neve. A Nyugaton már elterjedt, Magyarországon még gyéren alkalmazott, a nem tradicionális marketing megoldásokat összefoglaló kifejezést széles körben először Jay Conrad Levison alkalmazta 1984-ben írott Guerrilla Marketing című könyvében. Definíciója szerint alacsony költségvetésű, nem konvencionális marketing-tevékenységet (főleg promóciót) jelent.

A gerillamarketing egészen egyszerűen annyit jelent, hogy egy cég stratégiailag hogyan mozog a piacon: a gerilla stratégia pedig elsősorban a kis cégek sajátja volt. A gerillamarketing azonban az évtizedek alatt alakult - hasonlóan a marketing összes többi területéhez - és jutott el arra a pontra, amit ma leginkább jelent: olyan akció, amely bevállalós, meghökkentő, figyelemfelkeltő, és elsőre nem mindig derül ki róla, hogy mit is reklámoz.

Régi, kidobott tárgyak újrahasznosításával stílusos otthont varázsolt magának egy angol pár. Alig egymillió forintból 15 millió forintot érő berendezést hoztak össze.

Két hálószobás lakásukat üresen vették, majd sok munkával és szerencsével tulajdonképpen újrahasznosított tárgyak múzeumává alakították. Az ágyukat lelátó állványokból, az étkezőasztalt kerti padokból, a konyhabútort lomtalanításon talált fadarabokból, az előszoba padlóját pedig régi tűzoltótömlőkből készítették. A konyhai mosogatókagylót az erdőben találták, míg a vágólapok egy barátjuk régi kályhájának darabjaiból álltak össze. Elmondásuk szerint semmilyen új dolgot nem akartak a házban, azonban a WC-csészénél és a víz- illetve elektromos vezetékeknél kompromisszumot kellett kötniük. A használati tárgyakat másodkézből vásárolták, és gyakran a gyártók által kidobásra ítélt tárgyakat is sikerült megkaparintaniuk, így például a fürdőszobatükröt, ami egy apró karcolás miatt nem kerülhetett forgalomba.

Ha megvalósul a terv, vízibicikli nélkül is tekerhetsz a Temzén, London folyójára ugyanis egy úszó kerékpárutat akarnak építeni.

Az egyre zsúfoltabb nagyvárosok közepén még a kerékpárutak építése, kijelölése is komoly fejtörést okoz. Vagy a járdából kell lecsípni egy darabot, vagy az autósok rovására kerekezhetünk a parkoló járművek és a forgalmas utak között. Épp ezért egy sajátos ötlettel rukkoltak elő londoni építészek, hogy megkönnyítsék a kerékpárosok életét a brit főváros közepén.

2014 szeptembere olyat mutat majd a világnak, amit eddig soha: egy hotelt, ami lebeg a vízen. Így az is megtapasztalhatja a luxust a víz hátán, akit a hajók ringatózása felkavar.

A projektet bevállaló város Mumbai, India szórakoztató központja. A 362 szobás hotel a Rashmi Enterprises és az ország turisztikai minisztériumának közös erejéből száll vízre 2014 őszén. A floatel (float=lebegni + hotel) igazi attrakciónak ígérkezik, hiszen nem csak szállodaként funkcionál majd, de lesz benne szabad levegős kávézó, pláza, egészségklub, színház, éttermek, sőt, egy mini Disneyland is.

A típus csúcsmodellje nem rég készült el, mely 98%-a újrahasznosított anyagból áll,  és a maga 12 méteres átmérőjével, 4 méteres magasságával, azaz 99 nm²-ével igazán kényelmes elhelyezést biztosít. Ám mégsem ezek miatt lett a kategóriájának koronázatlan királya.

A Water Nest 100-ra keresztelt úszóotthon, a londoni székhelyű, EcoFloLife egyik tervezőjének, Giancarlo Zema ötletének megvalósítása.

A bambusz rendkívül kedvező tulajdonságokkal rendelkező megújuló nyersanyag, amely sokféle célra használható: padlóburkolat éppúgy készülhet belőle, mint szerkezeti anyag.

Ráadásul amellett, hogy rendkívül könnyű, nagyon erős anyag is. Balin az Ayung folyó melletti völgyben található Green village, ahol kizárólag teljesen önfenntartó és környezetbarát házak találhatók.

Mivel az építés során fontos szempont volt a tartósság, ezért a házakat szinte teljes egészében bambuszból készítették.

A helyi kézművesek segítségével hagyományos technikákat használtak. Minden épület egyedi, a tulajdonos igénye szerint épült. A házak mellet egy iskolát is építettek, ahol diákok talán a legszebb környezetben tanulhatnak.

2008-óta ez a legzöldebb iskola a világon. Az iskola a házaktól sétatávolságra található. Fontos volt, hogy a tájat ne bontsák meg az épületekkel. A zöld falu egyébként nagyjából 25 perces távolságra van Bali kulturális központjától, Ubudtól.

Forrás:http://www.erdekesvilag.hu/green-village-kornyezetbarat-bambuszhazak-balin/

A napelem vagy fotovillamos elem, amit az idegenes photo-voltaikus kifejezésből a magyar irodalom olykor PV elemnek is nevez, olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja. Az energiaátalakítás alapja, hogy a sugárzás elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Ez a jelenség bármilyen megfelelő fényspektrummal rendelkező fényforrás esetén is lezajlik, nem szükséges kizárólagosan napfény.

A napelemekre általában 20-25 év a garancia, jellemzően 20-40 év az élettartamuk. A napenergia hasznosításában hosszabb távon számottevő növekedés várható.

A napelemek eltérnek a ma létező nagy teljesítményű naperőművektől. Ezek jellemzően más technológiát alkalmaznak; a naphőerőművek esetén a Nap sugárzó hőenergiáját folyadéknak adja át sugárzó hőátadással ami túlhevítéssel gőzturbina meghajtásos villamos generátorral szolgáltat áramot.

A fesztiválok természetükből adódóan sok embert vonzanak. Ha nem így lenne, akkor csak ráfizetéssel lehetne megszervezni őket. Az emberek az utazás, a szórakozás során sokkal több élelmiszert fogyasztanak, többet közlekednek, több szemetet termelnek, több energiát és vizet használnak, mint a hétköznapok során. Néhány, a fesztiválokhoz kapcsolódó példával támasztjuk alá ezt az állítást: biztonsági okokból rengeteg eldobható csomagolást használnak (dobozos italok üveges helyett); a büfékben higiéniai megfontolásból egyszer használandó műanyag tányért, evőeszközt és poharat adnak; a világítás, a fény- és hangtechnika nagy áramfelvevő; sokan, ha nem a saját vízórájuk méri a fogyasztást, hajlamosabbak pazarolni. Mindez azt jelenti, hogy a fesztiválok helyszínén jelentkező környezetszennyezés többszöröse a hétköznapok során észlelhetőnek.